Nem nagyon tudok olyan embert, aki a kedvenc zöldséged, vagy kedvenc kajád kérdésre a ZELLERT válaszolná: valamiért igencsak mostohán bánunk ezzel az ízes-szagos-zamatos  -tessék, mondjuk csak ki- gyökérrel.

Hát ez elég szomorú.

Pedig, pedig! A zeller nemcsak az a kásásan puha, ugyanakkor bosszantóan fás zöldség, amit oly sokan megutáltunk a menzai csontlevesben. Mint a legtöbb gyökérzöldségnek, ennek is van bája, csak meg kell találni, és szentül állítom, hogy nálam van a Gyökerek Szent Grálja, csak egy jó sütő kell hozzá! Avagy:

Sült hasábzeller parmezánnal

Hozzávalók:

• egy szép nagy zeller
• 2 evőkanál olívaolaj
• rozmaring, kakukkfű
• só, bors
• parmezán

Teendők:

A zellert megpucoljuk és hasábburgonya méretű darabkákra vágjuk. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Az olívaolajat, fűszereket és az apróra morzsolt/reszelt parmezánt összekeverjük, majd átforgatjuk benne a zellereket. A cél az, hogy a zeller minél nagyobb felületen összekeveredjen a fűszeres olajjal. 

Mivel azt szeretnénk -higgyétek el, azt szeretnénk-, hogy kívül ropogós, belül puha zellereket kapjunk, ezért a sütő tepsijét használjuk és egy sütőpapíron egymáshoz minél kevésbé hozzáérve oszlatjuk el a parmezános olajjal bevont zellerdarabkákat.

Meg fogjátok kérdezni, hogy jó-jó, és mennyi parmezánt használjatok? Nos, szerintem parmezánból szinte sose elég, úgyhogy legyetek nagyvonalúak, de én most egy maradékból származó 3-4 dekányival már nagyon boldog voltam. Morzsolni szoktam, szerintem úgy klasszabb az állaga. 

Eléggé el nem ítélhető módon 2 nem saját képet hoztam illusztrációnak, ÍGÉREM legközelebb már lesz kép is!

 Mire jó ez a kaja? Remek köret bármilyen hús mellé, de szuper vega szendvics is készülhet belőle - diót, még egy kis sajtot és valami zöld levelet tennék mellé egy ropogós ciabattába. Még azt is látom magam előtt, hogy apróra törve/vágva egy kis joghurttal vagy vajjal vagy majonézzel elég jó kis krém lehet belőle, de ezt még nem próbáltam ki, csak saját felelősségre! 

Képek forrása: 1, 2

Na, meg meritek kóstolni?